2012. július 21., szombat

Szakrális kerámia képeim

Végre lefotóztam a Máriás-Jézuskás kerámia képeimet!
Még tavaly nyáron, éppen egy éve készítettem őket, és most végre az eredményeket is megmutatom.



Ez a kettő a kedvencem, amiket meg fogok tartani!
Közelebbi részlet:


Ez az alábbi sárga ruhás szintén itthon marad.
Nem feltétlen sikerült tökéletesre, de mégis van benne valami, ami miatt nem akarok megválni tőle.



A következőket viszem Kapolcsra, ami nem azt jelenti hogy nem fogom hazahozni őket.
Azért remélem eladunk néhányat:






















2012. július 20., péntek

Mária gyermekkel, lezsűrizve

A tegnapi nap folyamán lezajlott egy várva várt esemény. Zsűricsapat járt nálunk az egyesületben és a Holló Körben. Mindannyian három alkotással várhattuk az építő kritikát.

félig kész

Hát nem égetném magamat azzal, amit mondtak a két kerámia képemre! Mindenesetre a félgömb tálkáim egyik példánya ezennel zsűrizett alkotás lett, így hivatalosan is kiállítható. Szerepelni is fog Kapolcson a kastély épületében általunk rendezett tárlaton.
A kerámia képeimet pedig, most már tényleg lefényképezem és eladom az összeset Kapolcson a Sándor udvarban. (Na jó azért a kedvenceimet nem...)
A kritika egyébként helytálló volt. A lényege annyi, hogy papírra fessek inkább és rajzoljak (még jó hogy pont most vettem mindehhez készletet, mintha én is éreztem volna belül). Állítólag jó rajzi megoldások és fejlett színérzék figyelhető meg a képeimen. Agyagból pedig vagy plasztikát készítsek, vagy funkcionális használati tárgyat, de a kettő dolgot a képzőművészetet és az iparművészetet ne akarjuk egy munkába sűríteni. Az ikonográfia szabályrendszeréről (amire én persze fittyet hánytam) meg ne is beszéljünk. Szóval nálam nem jött össze a kép is vagyok, kerámia is vagyok, festmény is vagyok verzió.
Sebaj majd legközelebb...

Paradicsomok

Tavaly is festettem egy akvarellt, és az idén is hű voltam a gyakorlathoz, az alpári táborban.


Egyáltalán nem volt piros festékem. Azóta beszereztem egy 24 darabos orosz akvarellkészletet. Nemsokára további hasonló kreálmányok várhatóak.

2012. július 18., szerda

Műhelyem a MŰTEREM

Mióta végre szünet van a civil munkahelyemen, elkezdtem berendezkedni a város külterületén található műhelyembe. Más szerelőműhelyek is vannak a telepen, ezért csak műteremnek hívjuk, amikor az én kis fészkemről van szó.
Nagyon szeretek kint lenni, keserves lesz a szeptember...
Már kitelepítettem a mindenhonnét összeszedett dolgaimat, csak szépítgetés, otthonossá varázslás van hátra.



Rendezgetés közben kínlódunk a kemencével, állandó teszt zajlik benne. Az első eredmény a képeken látható. Kapolcsra visszük a szobraimat, ha minden összejön, akkor a Palya-udvaron lesznek.





2012. július 14., szombat

Tiszaalpári Alkotó Tábor

A XIX. TAT-on kipróbáltam a hidegtű technikát. Készítettem néhány Ex Librist ezzel a nagyon egyszerű grafikai sokszorosító eljárással.



Ez egy mélynyomású grafikai eljárás. Lényege, hogy a fém vagy műanyag lapba belekarcoljuk a kívánt rajzolat tükörképét, a nyomdafestéket beledörzsöljük a mélyedésekbe, majd megnedvesített papírlapra helyezve átpréseljük az így kapott sokszorosító formánkat.


Mindez nem hangzik túl bonyolultnak, de mégsem egyszerű a feladat. Mire elkészül az ember lánya a gondos tervezést követő plexi szántással, gyakorlatilag nem érzi a hüvelykujját. Aztán jobb híján az ujjbegyekkel kell a festéket bedörgölni, amitől elég nehéz megszabadulni, mivel a víz nemigazán oldja. Szántás után a kapálás tevékenységéről árulkodik a finom női kéz. Vissza is kell törölni a plexiről a festéket, úgy hogy a karcolatban megmaradjon a felületről viszont lejöjjön a ragacsos. nyúlós, drága trutyi.
Nem taglalom tovább az eredmény a művelet sokadik megismétlése után kárpótló:

Akvarellel kicsit ráfestettem még.




2012. július 11., szerda

Lakás belsőnk és külsőnk

Végre kinyíltak a hortenziáim!
Nagy meglepetés, hogy rózsaszín lett mind. Amikor megvettem kéknek és fehérnek ígérték. Nagy örömömben körbefotóztam magentába öltöztetett életteremet.




Fürdőszobánkban a bronz dominál. A tükör mellett nemrégiben elhunyt festő barátunktól, Kolozsvári Sándortól kapott kép függ.


A szellőzőnyílásokat mindenütt az általam készített kerámia rácsok fedik.