kemencebontás

Tesztelem tovább a kemencém! Még nem vagyok teljesen megelégedve az eredménnyel, de lehet hogy a mázazási technikámon kellene változtatni.
Néhány japán stílusú csészikét késztettem tesztelés gyanánt.

A postásunk állandóan el van tévedve, ezért utcatáblát terveztem és sokszorosítóformában le is gyártottam.

Paradicsomok

Tavaly is festettem egy akvarellt, és az idén is hű voltam a gyakorlathoz, az alpári táborban.

Egyáltalán nem volt piros festékem. Azóta beszereztem egy 24 darabos orosz akvarellkészletet. Nemsokára további hasonló kreálmányok várhatóak.

Műhelyem a MŰTEREM

Mióta végre szünet van a civil munkahelyemen, elkezdtem berendezkedni a város külterületén található műhelyembe. Más szerelőműhelyek is vannak a telepen, ezért csak műteremnek hívjuk, amikor az én kis fészkemről van szó.
Nagyon szeretek kint lenni, keserves lesz a szeptember...
Már kitelepítettem a mindenhonnét összeszedett dolgaimat, csak szépítgetés, otthonossá varázslás van hátra.

Rendezgetés közben kínlódunk a kemencével, állandó teszt zajlik benne. Az első eredmény a képeken látható. Kapolcsra visszük a szobraimat, ha minden összejön, akkor a Palya-udvaron lesznek.

Tiszaalpári Alkotó Tábor

A XIX. TAT-on kipróbáltam a hidegtű technikát. Készítettem néhány Ex Librist ezzel a nagyon egyszerű grafikai sokszorosító eljárással.

Ez egy mélynyomású grafikai eljárás. Lényege, hogy a fém vagy műanyag lapba belekarcoljuk a kívánt rajzolat tükörképét, a nyomdafestéket beledörzsöljük a mélyedésekbe, majd megnedvesített papírlapra helyezve átpréseljük az így kapott sokszorosító formánkat.

Mindez nem hangzik túl bonyolultnak, de mégsem egyszerű a feladat. Mire elkészül az ember lánya a gondos tervezést követő plexi szántással, gyakorlatilag nem érzi a hüvelykujját. Aztán jobb híján az ujjbegyekkel kell a festéket bedörgölni, amitől elég nehéz megszabadulni, mivel a víz nemigazán oldja. Szántás után a kapálás tevékenységéről árulkodik a finom női kéz. Vissza is kell törölni a plexiről a festéket, úgy hogy a karcolatban megmaradjon a felületről viszont lejöjjön a ragacsos. nyúlós, drága trutyi.

Nem taglalom tovább az eredmény a művelet sokadik megismétlése után kárpótló:

Akvarellel kicsit ráfestettem még.

Lakás belsőnk és külsőnk

Végre kinyíltak a hortenziáim!

Nagy meglepetés, hogy rózsaszín lett mind. Amikor megvettem kéknek és fehérnek ígérték. Nagy örömömben körbefotóztam magentába öltöztetett életteremet.

Fürdőszobánkban a bronz dominál. A tükör mellett nemrégiben elhunyt festő barátunktól, Kolozsvári Sándortól kapott kép függ.

A szellőzőnyílásokat mindenütt az általam készített kerámia rácsok fedik.

Mozaikos csempeburkolat

Igyekszem kreatív lenni a munkahelyemen is. Annak ellenére, hogy egy teljes tanév alatt sem tudtam beilleszteni az életembe az egyéni alkotómunkát - alig sikerült bármilyen megrendelést is teljesítenem, a régóta dédelgetett terveim is váratnak magára, - mégis szerencsére akad lehetőség építő jellegű, gyakorlatszerző munkákra.

 

http://kolikeramia.blogspot.com

Mindig is szerettem volna mozaikot készíteni. Most volt szerencsém kipróbálni, ugyanis kreatív intézményvezetőnk szerzett rengeteg kimaradt burkolóanyagot és felkért, hogy a gyerekekkel varázsoljunk valami szép motívumvilágot a falra. Mivel a helységre már régebben ráragasztották az akvárium fantázianevet, arra gondoltam vizivilágot, tengeri lényeket jelenítünk meg. A munkafolyamatról részletes fényképes beszámolót készítettem egy másik blogon a fenti címen nézegethető.

Rhododendron

Egy hónapja ültettem testrészt ennek a torzónak.

Azóta szépen növöget, remélem a virágzás sem várat magára.

Új blogok

Két új blogot indítottam a diákjaim számára. Az egyik a grafika óráimról szól:
www.tkikigrafika.blogspot.com

A másik pedig a kollégiumi kézműves foglalkozásaimról. Ez még nincs teljesen készen kb. 1 hét múlva nyeri el formáját :
www.kolikeramia.blogspot.com

December

A nyarat követő hónapokban lakástervezés, felújítás és a tanítás, munka világába illeszkedés volt terítéken. Hiába voltam minden nap kerámiaműhelyben a kollégiumban, nem sok mindent tudtam mégsem saját kedvtelésemre alkotni, mert a gyerekek lekötöttek. Szerencsére megszerettek és azóta is szívesen és egyre többen járnak a foglalkozásaimra. Az adventi koszorút otthonra, azért mégis kerámiából készítettem:

Eredeti terv szerint kövirózsával akartam beültetni a kör alakú, áttört fedelű vályúszerű edény-koszorúmat .

 

De nem kaptam sehol kövirózsát, így maradt ez a növényke, némi csillámmal. Azóta már sikerült kiszáradnia...

Az adventi kiállításunkon a Kapolcsról kimarad tálkákat és az elkészült ikonokat árultam. Nem sikerült még szépen befotózni az elkészült ikonokat, de pótolom. Egy kelt el, azt már nem fogom tudni archiválni sajnos...

Kapolcs

Találtam az archívumban pár fotót, hogy miként alakítottunk át egy pajtát Kapolcson kiállítássá.

 

Most hogy már Zsanett is a rendszeres olvasóm, íme egy kép, amint ügyeli a kiállító teret és serényen árulja a tálkáimat, meg a többiek képeit. Nézzetek bele az ő bolgjába is. 

Alpári tábor

Alkotó táborban vettünk részt még júliusban, ahol megtanultam a sokszorosító grafikai eljárások közül a linóleum metszést. Ennek most rendkívül sok hasznát veszem az oktatásban és a gyerekekkel is gyakoroljuk.

Természetesen a kisfiam is vittem magammal táborozni. Nem maradt el az alkotás az ő részéről sem.

Az Árpád Fejedelem Általános Iskolában szállásoltuk el magunkat. Osztálytermekben aludtunk szivacsokon és másik termekben alkottunk. Menzán főztek nekünk. A tornaterem öltözőjében fürödtünk és ha a párom velünk akart lenni, este, munka után kerítést ugrott és ablakot mászott hogy mellénk kerüljön. Izgalmas és tanulságos volt, de megyünk jövőre is.

 

100 TÁLKA (július)

Röpke fél év után végre folytatom a blogot. Fontos ügyön dolgoztam a kihagyott időszakban: az életemet rendeztem. Most már minden kész és kiegyensúlyozott. Két állásban dolgozom, a fiam óvodás lett és új, saját helyre költöztünk. Már egyedülálló sem vagyok, csöppet sem. Fényképezőgép-tulajdonos is lettem a karácsonyfa alatt, úgyhogy ez is adott egy új lendületet a további archiválásra.

Mivel az elmúlt hónapokban azért rögzítettem mobillal az eseményeket, néhány képet közzé teszek a munkafolyamataimról.

Ezekkel indultunk Kapolcsra a vásárra:

 Nagy részüket persze vissza is hoztam, de élvezték a lelkes nézelődők a közös korongozást velem és én is imádtam ott lenni.